By Cristiana X. Belo
Eleisaun parlamentár (ELPAR) 21 Maiu 2023. Bazeia ba observasaun ne’ebé jornalista Radio Rakambia halo, kuaze iha sentru votasaun sira la’o tuir lei eleitorál ne’ebé vigór iha Timor – Leste. Sentru votasaun loke tuir oras ne’ebé determina husi STAE. Loke iha 6.00 Am taka iha 15.00 Pm, maibé Brigada no Oficial STAE la iha transparénsia no falla iha tékniku parte boletín dé votus.
Iha okaziaun ne’e, Journalista Radio Rakambia halo konfirmasaun ba parte supervizaun brigada no ofisiál STAE kona-ba lala’ok implementasaun sistema aktu eleitorál iha sentru votasaun suku Komoro no mós sentru votasaun Suku Madohi, ne’ebé estabelese iha eskola 30 dé Agoustu. Tuir sira informa katak, buat hotu la’o di’ak, maibe iha realidade limitasaun boletin de votus no fallansu tékniku. No iha informasaun balun ne’ebé sira la fó sai, hanesan totál dadus boletín dé votus iha sentru votasaun refere.
Ofisiál STAE, ne’ebé estakadu iha sentru votasaun 30 dé Agostu. Florentino S. da Purificacao hateten. “ Ami la’o tuir lei eleitorál Timor – leste. Kona-ba boletín dé votus parte ami nia la hotu, to’o oras ne’ebé mak remata. Buletin ohin sira husi Suku Madohi nian mak hotu, maibé husi nasionál haruka mai ense fali. Kona-ba totál boletín, ami la bele fó sai, ida ne’e segredu.”
Iha biban ne’e Journalista Radio Rakambia nafatin husu ofisiál STAE atu hato’o kona-ba totál boletín ne’ebé oferese husi STAE mai iha sentru Votasaun, maibé Brigada sira bandu labele fó sai.
Ofisiais STAE hatutan. “ Ami labele fó sai montante boletín dé votus. Brigada sira halo hela preparasaun orsida klarifika ne’e mak ha’u konfuzaun. Hau husu brigada dehan labele fó sai.”
Aleinde ne’e Journalista Radio Rakambia halo mós konfirmasaun ba Presidenti Sentru votasaun husi STAE nu’udar responsavel iha sentru votasaun Eskolah 30 dé Agustu, Suku Komoro.
Clarisia Dina Menezes, hateten.“ Prosesu eleisaun hahú ho di’ak, la iha fallansu. Buletin mós la’o ho di’ak, la hotu iha dalan klaran. Ami nia boletín la menus no la aumenta. Ohin ami loke 6.00 to’o tuku 3. 00, ami hare la iha ona elitores, oras to’o ami taka no mós la iha ema ida mai tarde no halo protesta. Kona-ba totál boletín dé votus ami labele fó sai tanba segredu.”
Observadór Nasional Timor – Leste iha transparénsia no Independenti.
Iha loron eleisaun jornalista Radio Rakambia halo mós konfirmasaun ba observadór Nasional husi fundasaun AHISAUN ne’ebé hala’o knaar iha sentru votasaun suku Madahoi iha Eskolah 30 dé Agostus, kona-ba lala’ok no prosesu implementasaun ELPAR. Observador Nasional husi Fundasaun AHISAUN deteta problema balun ne’ebé mosu duni iha sentru Votasaun Suku Madohi, hanesan Boletin de votus hotu haruka komunidade sira ba vota iha fatin seluk, Problema segundu mak boletín dé votus lori husi kabina dé votus mai la hikar hatama tun de’it. Tuir nia, klaru katak sira nia votus la segredu. Probelama terseiru mak, boletín dé votus husik monu hela de’it, iha kabina nia okos.
Bazeia ba observadór husi AHISAUN kompara eleitorál tinan kotuk iha eleisaun prezidensiál no eleisaun parlamentár nian, elitores ne’ebé mak mai ezerse nia direitu dé votus barak liu iha Elisaun prezidensiál duke ida agora ( ELPAR). No niia hateten, Elitores husi suku Madohoi ne’ebé mai ezerse nia direitu hamutuk rihun ida atus sia sia nulu resin sia (1999).
Observadór Nasional, fundasaun AHISAUN, Sr. Domingu Talomau dos Santos hateten. “Sim, tuir ha’u-nia observasaun husi dadeer to’o agora, prosesu eleisaun ida ne’e, la’o tuir lei eleitorál ne’ebé mak iha. Ohin iha observasaun balun ne’ebé mak ha’u iha boletín dé votus ne’e hotu iha tuku 13.00 Pm. Sira ba foti mai, depois la to’o kleur hotu tan fali. Entaun hanesan ne’e sai problema oituan ba ita-nia sidadaun balun bele vota no balun bele la vota. Tuir ha’u observa katak, depois dé boletín dé votus hotu sidadaun balu mai atu vota, haruka ba fali sorin ba iha Jupiter nian.
Ida ne’e ita bele observa katak, balun hare fatin dook la ba vota, entaun sidadaun sira ne’e bele lakon sira nia votus. Hanesan observadór halo komparasaun de’it ho tinan eleisaun prezidensiál hare katak, partisipasaun eleitorál barak liu iha eleisaun prezidensiál, duke agora ha’u observa. Hahu husi dadeer tuku 7 mai to’o de’it tuku 10 hanesan ne’e ema komesa menus. Ida ne’e ha’u hanoin katak, eleisaun parlamentu tasa dé partisipasaun ne’e menus kompara ho eleisaun prezidensiál iha tinan kotuk.”
Tuir observadór AHISAUN nia hare, boletín dé votus ne’ebé oferese husi STAE iha limitasaun. No eleitorál menus hahú iha tuku 10. Am.
“Ba ha’u-nia observasaun ha’u hanoin katak, oferese husi STAE mak menus. Boletín dé votus limitadu, ema ida ne’ebé mai mós ita hare ladún barak. Eleitores sira mós la hadau malu. Hahú husi tuku 7 ne’e mak ema hadau malu maibé depois dé tuku 10 sa’e mai ema laiha. Ema sira ne’ebé mai ne’e mós ladún.
Totál eleitorál husi suku Madohi ne’ebé ohin mai vota ne’e, hamutuk rihun ida atus sia, sia nulu resin sia (1999). Ita bele dehan katak barak mak la vota.” Katak Domingos
Tuir observadór nasionál fundasaun AHISAUN, fatin sentru dé votasaun la asesivel ba difesensia sira.
Domingos haktuir. “Ba ha’u-nia observasaun katak fatin ne’e la asesivel ba ita-nia maluk defisiénsia sira mai ezerse sira nia direitu. Ita hare de’it situasaun la iha rampa ida ne’ebé mak iha. La iha símbolu ruma ne’ebé mak tau iha ne’ebá, ba ema ho difesensia, por ezemplu soletra brain, ne’e iha ga lae, oinsá ema defisiénsia sira asesivil. Koalia kona – ba asesiviladade, ha’u hanoin katak ba ita-nia maluk sira ho defisiénsia sira ne’e difisil oituan. Ha’u tuur dezde ohin ne’e maioria maluk sira ho defisiénsia mai ho uza ai tonka maibé, kadeira roda sira la mai. Se balun ho kadeira roda mai karik ne’e sira parese asesu susar oituan.
Ita-nia maluk defisiénsia matan ohin, ha’u observa iha na’in rua mak mai depois fasilita husi sira nia família, maibé ida ne’e ita bele dehan katak, vota ida ne’e, la segredu tanba família mak akompaña sira, depois família mak tuu, ita la bele observa família tuu tuir ninia hakarak ne’e ga lae? keta família mós temi fali ninia, ida ne’e mak ita labele hatene.”
Aleinde ne’e informasaun ne’ebé mak jornalista Radio Rakambia kolekta, husi observadór nasionál iha sentru votasaun Suku Madohi, 30 dé Agostu. Boletín dé votus hotu iha tuku 13.00 Pm, maibé parte pesoál administrativu brigada no ofisiál STAE buka solusaun hodi rezolve hikas fali, husi STAE Nasional. Maske nune’e boletín dé votus hotu fila fali, ofisiál no Brigada STAE haruka eleitorál sira ba vota iha fatin seluk. Problema segundu mak boletín dé votus lori husi kabina dé votus mai la hikar hatama tun de’it. Tuir nia, klaru katak sira nia votus la segredu. Probelama terseiru mak, boletín dé votus husik monu hela de’it, iha kabina nia okos.
Sentru Votasaun SD Tingkat, Suku Bebonuk iha limitasaun Buletin dé Votus.
Informasaun ne’ebé mak jornalista Radio Rakambia kolekta husi fiskais Partidu balun, iha Suku Bebonuk katak, boletín dé votus hotu iha sentru votasaun SD Tingkat, iha tuku 10 resin, maibé parte pesoál administrativu brigada no ofisiál STAE fó responde tarde tebes to’o tuku 12. Hafoin buka dalan rezolve hikas fali, husi sentru Votasaun seluk ne’ebé besik.
Fiskais husi sentru Votasaun SD Tingkat, Partidu da Libertação Popular (PLP) Dulce Alves hateten.“ Iha sentru dé votasaun SD tingkat, hahú loke ho boletín dé votus ulun sanulu (10) ulun 1 kona lima nulu. lima nulu vezes ulun sanulu hamutuk atus lima (50 X 10 = 500) maibé, ida (1) kansela. Tanba mana ida lori ho nia oan tuu sala tuir lolos nia atu tuu iha No. 12 maibé lori ho nia oan dehan tuu sala ba iha rua hotu entaun, husu fali boletín dé votus foun ba vota fali. Tamba ne’e mak tama iha kanseladu ida (1).”
Dulce esplika liu tan. “ Sim, mana ne;e atu vota iha nomeru 12 maibe nia oan gangu be tuu tiha ba rua (2). Nee mak nia husu fali buletin ida fali. Entau STAE sira husu fali mai ami dehan , mana nee tuu sala neebe nia bele husu fali ida bele ga lae? Nee mak ami fiskais sira seluk dehan bele, nee mak hodi fo fali ida ba.”
Aleinde ne’e Journalista Radio Rakambia konfirma ida kansela no mós totál boletín dé votus ne’ebé fó husi STAE Nasional.
Tuir Dulce katak. “Ida kansela ne’e poling staf sira mak rai tanba, tama iha kansela. Totál boletín dé votus ne’e hela de’it atus haat sia nulu resin sia (499), tanba ida (1) kanseladu tiha.
Depois iha tuku 10 Am, boletín ulun sanulu ne’e, hotu. Ofisias sira kontaktu STAE Nasional ami hein to’o 12 pm. Pois Xefi STAE mai direita iha sentru votasaun, nia bolu fali fiskais sira hotu no mós ofisiál STAE no polísia akompaña fali nia, ba husu fali boletín dé votus iha sentru votasaun Rainha da paz. Primeru husu iha sentru votasaun Metin 4 nian ne’e, brigada la fó. Nee mak sira ba fali iha Rainha da paz. Iha Rainha da Paz mós diskute malu lubuk ida, tanba sira dehan iha manipulasaun. To’o ikus sira husi Raina da Paz fó duni ulun sanulu (10) hodi fali mai sentru votasaun SD tinkat.”
Parte husi fiskais esplika katak, Sentru votasaun SD Tinkat Bebonuk iha totál estasaun dé votus hamutuk 3. Boletín dé votus ne’ebé lori husi Rainha da Paz kada estasaun ida hetan ulun tolu (3).
Dulce hatutan. “ Iha ami nia situasaun primeiru ne’e, ami hetan boletín dé votus ulun tolu. Ulun tolu (3) hetan atus ida lima nulu (150). Atus ida lima nulu (150) ne’e uza hotu husi eleitorál. kansela mós la iha. Hotu iha tuku 3.00. Sim, ne’e la iha restu ida. Hau rona ne’e, estasaun 2 ho estasaun 3 mak iha restu.”
Tuir Fiskais nia esplikasaun kona-ba boletín dé votus ne’ebé hotu iha tuku 10 to’o 12, sira haruka eleitorál sira ba vota fali iha, sentru votasaun Metin 4.
“Iha momentu boletín dé votus hotu ne’e, ami haruka elitores sira ba vota fali, iha metin 4. No totál boletín dé votus ne’ebé mai husi STAE hamutuk ulun 30, kada estasaun ida hetan ulun sanulu (10). Ezemplu, estasaun ida (1) ulun 10, estasaun rua (2) ulun 10 no estasaun tolu (3) ulun sanulu (10) hamutuk rihun ida atus lima (1500) boletín dé votus.” Katak Dulce
Fiskais husi Sentru Votasaun Rainha da Paz lamenta ho ekipa tékniku supervizaun husi STAE.
Tuir fiskais (PLP), Abilio X. Dias.“Sim, sira husi sentru votasaun SD tingkat, mai foti boletín dé votus husi sentru votasaun Rainha da Paz. Hau rasik mak la autoriza sira foti, maibé sira ho razaun katak, se la lori ba entaun eletores sira sei la tuir votasaun, prontu ami autoriza sira lori ulun sanulu (10), entaun boletín dé votus branco ne’ebé iha hamutuk atus lima (500).
Iha momentu ne’ebá, STAE sira mai foti boletín dé votus ulun 10 iha sentru votasaun Rainha da Paz. Iha tuku 12, maibé ha’u la hatán tanba, responsavel ne’e CNE no STAE nia liman, atu hotu ga la hotu sira mak tenke hatene, la’ós mai foti fali iha ne’e. Tamba iha kada sentru votasaun boletín dé votus hotu hotu hetan sanulu resin hitu (17) tanba saida mak la to’o fali iha sentru votasaun SD tingkat? Maibé sira dehan ami mós la hatene, lolos imi tenke hatene tanba dadus ne’e mai husi imi.
Ha’u konfirma dadus iha suku Bebonuk, iha rihun lima atus tolu sia nulu resin ida (5391) fahe tiha ba sentru votasaun haat (4). Iha kada sentru dé votasaun ne’e hetan boletín dé votus ulun sanulu resin hitu (17). La to’o ne’e razaun tanba saida? Maibe sira hatán, ami la hatene tanba derrepente la to’o tiha, ne’e mak sira brigada fó hatene fali ami mai foti iha ene.
Prontu ha’u hatán tanba iha hotu Suku Bebonuk, maibé fiskais, brigada ho seguransa sira tenke akompaña to’o iha fatin ne’ebá ho seguru, atu nune’e asegura buat ruma labele akontese. Iha momentu ne’ebá fiskais sira ba tuir hotu to’o iha ne’ebá. Remata tiha boletín dé votus sei iha ka la iha ne’e sira brigada mós la fó informa fali, mai ami iha sentru votasaun Rainha da pás nian. Ami seidauk hatene rezultadu to’o agora.”
Maski sentru votasaun Rainah da pás fahe boletín dé votus ulun 10 ba iha sentru votasaun SD tingkat maibé boletín dé votus sei resin to’o oras ne’ebé determina.
Katak Abilio.“ Sira lori ulun sanulu (10) husi estasaun dé votus segundu, iha sentru votasaun Raina da paz. Ida estasaun primeiru ne’e, nia boletín dé votus sei iha no iha estasaun segundu ne’e mós rezerva hela ulun lima (5). Maibe eleitorál sira mai vota no to’o lokraik boletín dé votus sei iha resin barak. Boletín dé votus ulun ida iha tahan lima nulu mak iha laran.(50). Perguntas mak ne’e, totál Populasun iha Bebonuk hamutuk rihun lima atus tolu sia nulu resin ida (5391). Fahe ba sentru votasaun haat (4) iha razaun saida mak la to’o.”
Fiskais Raina da Paz nakonu ho dúvida ba tékniku supervizaun STAE Nasional nia servisu.
“ Hau husu pergunta ba sira, populasaun totál iha suku Bebonuk ne’e iha rihun lima atus tolu sia nulu resin ida (5391) sentru votasaun iha haat (4) tanba sá, bele hotu no razaun saida?. No, iha kada sentru votasaun, suku Bebonuk hetan sanulu resin hitu (17). Iha Rainha da Paz 17, SD tingkat 17, iha salaun Brazil 17 no ida iha sede suku tuan mós 17.
Sira mai foti iha Rainha da paz parte estasaun segundu nian. Maibé sira la informa mai ami fiskais sira, boletín dé votus ida sira lori ba ne’e hotu ga la hotu. Ami mós la rona informasaun to’o fahe malu tiha de’it.” Abilio hakotu
Discussion about this post