Reportajen : Meke Magno Nazaria
Maski Polisia no Walikota sobu Vendador Ambulante nia sasán no konsege tiru vendedór mane ida. Aktu ne’e, akontese iha kampu Baru-Dili, Timor – Leste. Kinta-Feira (23 Outubru 2024), maibé vendedór Ambulante sei kontinua hala’o atividades fa’an produtu iha área Kampung-Baru.
Bazeia ba informasaun husi fontes afetadu, iha área refere, sei mantein fa’an sira nia produtu iha Kampu Baru ho, razaun presiza hetan fatin ka merkadu foun ne’ebé ho kondisaun. Aleinde neé, negosiante lamenta ho situasaun agresivu refere. Sujere governu fo livre ba vendedores tamba Timor – leste hanesan Tera Livre, Nasaun Livre.
Bazeia ba informasaun ne’ebé mak jornalista Radio Rakambia hetan, wain hira ba halao observasaun iha Kampung-Baru iha Tersa-Feira (29/10/2024). Vendedór ambulante, ho naran inisial H. Soares Monis (HSM) hato’o nia sentimentu ho espresaun nakonu ho mata wen, relasiona ho asidente ne’ebé akontese iha 23 dé Outubru 2024. HSM hanesan, sasin ne’ebé mak sai mós vítima iha momentu neéba. Tuir HSM nia esplikasaun; Polisia, Forca no Walikota sira mai ho kilat, sobu no estraga sira nia sasán, asalta vendedor ambulante sira, hanesan iha funu krize ka funu 1999 nia laran.
Negosiante Ambulante HSM konta istória kona-ba akontesimentu iha Komoro, Kampung-Baru, Hateten.“ Akontesementu primeru, ha’u trauma. Kolega sira dehan Walikota mai agora, maibé ha’u dehan laiha, tanba agora tuku neen ho balun ona, (6:30 Pm) oras servisu to’o de’it tuku lima (5:00 Pm). Agora tuku neen ho balun (6:30Pm) atu ba hitu (7Pm) kalan ona, kuandu sira mai signifika sira planu atu mai oho ita iha kampu baru.
Mai Primeiru katuas akadiru, (Secretario dé Estado dos Assuntos Toponimia é Organização urbana – SEATOU, Sr. Jermanu Santos Brites), polísia no forsa balun tun husi ospitál nian mai. Walikota ho forsa balun sa’e fali husi Bundaran Nicolau Lobatu nian mai. Sira fahe grupu rua, sira mai atu asalta hodi oho ami iha Kampung Baru. Hau haree duni trek kinur ne’e nakonu.
Walikota sira, haksoit husi fatin ema fa’an nasi kuning nian ne’e, hau atu halai oinsá?. Hau nia sasán kuaze gerobak haat (4), soe namkari de’it iha loja oin ne’e. Ha’u la iha forsa atu halai. Ha’u dudu gerobak hakat ba sorin, polísia ho forsa sira to’o mai baku malu, tiru ho kilat iha salon oin ne’e. Tiru maka’as loos, entaun iha ha’u-nia laran hanoin, tiru ne’e krize mak tama ona ka ou funu 1999 mak tama. Ha’u trauma loos, ain liman la forsa, ha’u hanoin dehan funu kala tama iha Kampung-Baru ne’e ona, tanba polísia ho forsa mai hanesan halo funu iha bundaran nia oin, iha momentu loraik kala ema oho ami mate hotu.”
Bazeia ba informasun neébe Journalista Radio Rakambia hetan, Iha momentu ne’ebá Walikota sira konsege baku vítima ho naran kodigu (J.Bareto) nia banin feto, no mós estragus nia banin feto nia sasán, ho razaun hakarak salva nia banin, vítima hetan asaltu husi polísia no mós forca sira hodi baku lisuk vítima.
HSM Hateten. “ Primeiru baku ha’u nia kolega nia banin feto, kolega nia ferik oan nia inan, baku to’o nia banin feto nia lipa sa’e tiha ba ulun, depois fakar tiha ferik nia sasán, depois nia mane foun dehan ba sira, maun atu baku karik baku mak ha’u, labele baku ha’u nia inan ferik, entaun Walikota ba baku lisuk ami nia kolega Bobonaro ne’e. Maun mós la simu foti sementi tuda Walikota nia kabaas, entaun polísia no forsa hamutuk kaer baku lisuk nia, depois ami nia kolega halai tun ba salon ne’e, primeiru sira tiru kilat musan sa’e, dala rua ba leten, dala ida nian mak tiru kedan ba kolega ne’e hodi kona iha nia liman, nia raan hotu, isin dodok hotu, raan husi inus mai tilun. Ha’u haree ho matan polísia duni mak tiru, polísia isin badak ida maka tiru.”
HSM hato’o nia sentimentu kona ba asaun ne’ebé mak Governu halo ba Povu Vendador ambulante sira. Nia sente triste tebes tanba Governu la konsidera povu sira hanesan humanu. polísia no Forca lori sira nia forsa hodi mai asalta no sobu povu ki’ik sira ne’ebé forsa la iha.
HSM afirma “ Ami fa’an modo ne’e ami la’ós animál maibé ami ema. sujere ba na’i ulun sira, ita ne’e hanesan de’it, labele halo ami povu hanesan ne’e, tiru ami nia kolega, ami tanis, laran triste, halo ami trauma, triste boot. Ami fa’an modo ne’e ami hadomi malu, la bele halo hanesan ne’e, mai kolia ho di’ak. Ita Timor oan hotu, ami la’ós estranjeiru, tanba sá maka bele mai lori kilat atu tiru mate no lori besi kanu atu baku mate, ne’e ladi’ak , mai kolia ho didi’ak, ami la’os la kumpre lei, ami respeitu lei, mais tanba sá mak hanesan ne’e.”
“Ami povu nia moris ne’e atu ba ne’ebé?. Ukun ida agora ne’e di’ak, la’ós ladi’ak maibé Walikota ida agora ne’e halo ami atu sai bulak tiha de’it. Ami kontente ne’e laiha, polísia ho forsa sira hatudu hanesan ne’e, hanoin aat ba povu fali. Boot sira fó sai iha média dehan, povu hadomi malu, haku’ak malu, fó laran ba malu, maibé realidade hadomi malu oin sa? Tamba ema boot sira mak mai hanorin fali povu iha bundaran oho malu, soran fali povu, ami povu bele oho malu mós imi boot la hatene, tanba polísia ho forsa maka mai halo problema iha bundaran. Walikota mak baku ne’e normál tanba sira nia servisu mak ne’e, maibé polísia ho forsa sira nia servisu la’os ida ne’e, mai baku fali povu iha merkadu.” Dehan HSM ba Jornalista Radio Rakambia iha Kampu Baru, Tersa – Feira (29/10/2024)
Vendedór ambulante sira nia Produtu hetan estragus husi Walikota, fó impaktu boot ba sira nia rendimentu no balun osan laiha labele sosa fali sasán, hodi fa’an fali.
“ Ami senti lakon maka’as, baihira Walikota estraga tanba tomate agora raga ida dolar haat nulu ($40), sasán agora ne’e karun, ha’u sosa sasán to’o lima ratus ka enám ratus dolar nia folin tula ba karreta kijang la nakonu, sasán la’os iha loja de’it mak karun, merkadu mós karun, ne’ebé estraga tiha hanesan ne’e, balun osan iha ba hola fali , balun osan laiha, kuitadu la hola fali sasán, ita haree amá ferik sira ne’e, nia moris mak hanesan ne’e, fakar tiha hanesan ne’e, nia atu ba sosa fali ho saida, nia osan laiha.” katak HSM
Vendedór ambulante Kampung Baru prontu sai husi kampu baru se wain hira Governu prepara fatin ne’ebé mak ho kondisaun no seguru. Sira sujere trata hanesan ema laos hanesan animal.
“ Se karik Governo prepara fatin di’ak hanesan merkadu tuan Manleu, ami agradese. Ami hakarak no kontente. La prepara fatin, depois duni ami atu ba merkadu Manleu, atu ba soe hela iha du’ut laran ho rai rahun. Ami atu ba hariis fatin iha ne’ebé? fatin mahon atu deskansa laiha, rai rahun no loron manas. Ami ema, keta haree ami fa’an modo dehan ami fo’er. Ami iha ami nia uma, ami moos. Ami presiza fatin moos. Ministra no Ministru sira keta dehan sobu de’it, tiru mate tiha de’it, kuitadu nehek oan de’it mós sei buka nia ema. Ami ne’e ema, ita boot sira la’ós ukun animál maibé ukun ema. Amu papa rasik dehan, hadomi labarik, hadomi ferik ho katuas sira, hadomi ne’e iha enebe? Hadomi povu, labele hanoin aat atu estraga, ne’e ladi’ak.”
HSM sujere. “Governo prepara merkadu foun ida, ami agradese, ami kontente, tanba agora merkadu laiha, ami atu ba fa’an iha ne’ebé? Taibesi ema nia fatin, Manleu ema nia fatin, ba Becora ema nia fatin. Ami iha Kampung Baru ne’e la’os ema oituan, husi bundaran to’o pertamina no to’o iha ponte foun. Ami presiza fatin. Governu prepara fatin foun, ami agradese no kontente tebes, ne’e ami la presiza fa’an ona iha dalan ibun.”
Enkuantu vendedór komunidade husi Beto ne’ebé hala’o atividade fa’an modo iha Kampung Baru, sei mantein fa’an iha fatin refere, hodi hein merkadu foun.
Tuir Vendador ambulante ho inisial, T. Hornai, hateten.“ Jestaun merkadu dehan ami la bele fa’an iha ne’e, tenki ba Manleu. Ami ba Manleu sira prepara fatin entaun ami ba, agora haruka ami ba de’it, fatin iha ne’ebé?. Fatin ne’ebe Govrenu oferese iha Manleu rai rahun mak nakonu. Se ami la fa’an iha ene, ami nia oan sira nia eskola foti osan iha ne’ebé maka fó eskola no ami nia presiza.
Iha momentu jestaun merkadu mai oras liu servisu nian, iha tuku neen (6Pm) tama ba tuku hitu (7Pm) maka sira mai duni ami, entaun ami aproveita kalan de’it mak fa’an. Segunda to’o sesta sira haruka fa’an iha laran. ami la bele fa’an sai, maibé oras liu ona, ami mai fa’an iha li’ur, tanba fa’an iha laran ema la sosa.” Hornai espresa liu tan. “haruka ami ba merkadu Manleu, iha merkadu Manleu mós ema la sosa sasán ida. Jestaun merkadu atu duni ami mós ami kontinua fa’an nafatin, tanba ami nia moris maka ida ne’e ona. Estadu la prepara fatin. Ami mós servisu laiha, ami atu ba servisu iha ne’ebé, servisu de’it agora arraska hotu.”
Hornai sujere Governu atu haree povu ai leba sira nia moris, labele mai estraga no duni de’it. Se la’ós Governu maka haree povu ki’ik nia moris, entaun povu ki’ik ne’ebé forsa laiha atu halai ba iha ne’ebé.
Hornai hateten. “Ami husu boot sira, se bele tau matan netik mai ami. Ami fila liman de’it mós agora arraska, osan la iha. Se ami la fa’an, ami hetan osan husi ne’ebé?. Ami fa’an ida ne’e atu sustenta moris. Ami nia han, hemu, selu oan sira nia eskola, presiza loron loron.
Ha’u fa’an iha ne’e dezde 2018 to’o agora. kompara ho situasaun uluk ho agora la hanesan, tanba uluk sasán baratu, agora ne’e sasán hotu hotu karun.” Hornai hatutan. “Uluk polísia duni ami mós ami fa’an nafatin, maibé la uza kilat la uza armas tiru ami, estraga ami nia sasán hanesan ne’e laiha, mais agora ne’e oin seluk. Boot sira agora hasoru ami povu ho buat sira ne’ebé mak kro’at de’it, ami forsa laiha, se la’os Boot sira mak tau matan ba ami, ami atu ba iha ne’ebé.”
Bainhira Journalista Radio Rakambia, halo konfirmasun ba Vendador ambulante sira neébe kontinua fa’an sira nia produtu lokál iha fatin refere, maibe ho resposta, iha neé sasán folin liu kompara iha fatin seluk.
Katak Hornai. “ Iha ne’e folin liu. ne’ebé se jestaun merkadu haruka ami ba, ami se la ba ida, tanba ami hela kedas iha fatin ida ne’e. Ami sei labele ba fa’an iha ne’ebá, ami kontinua fa’an iha ne’e, imi duni ami mós ami la halai. Imi atu oho ami mós ami prontu, tanba ami nia moris mak ida ne’e ona, servisu seluk ba ami laiha. Loron loron fa’an iha ne’e, rendimentu ne’ebé ami hetan ne’e hodi sustenta ami nia moris no oan nia eskola, nu’udar família ita-nia presiza barak, liu husi faan ida ne’e mak ami moris.”
Iha fatin hanesan Vendadór Bento Silva do Santos sujere ba Nain ulun sira, Tera livre, povu tenke moris livre, labele lori kroat hodi duni povu kbiit laek.
” Ami faan tanba, ami ne’e povu kbiit laek, Governu tenke tau matan mai ami, prepara merkadu ida hodi halo mudansa ba ami povu ne’ebe maka 1999 ukun an. Ami nia kestaun mak ne’e, Terea livre povu tenke livre, baku no duni ne’e labele, ne’e la respeita povu, uluk tinan 1999 povu maka deside ukun an, tanba ne’e ha’u hakarak husu ba nai ulun sira, se tere livre tanba sa ami povu la livre” Nia hakotu.
“Istória ida-ne’e produz ho apoiu hosi Rede Jornalizmu Rai, Internews no Projetu STRIDES.”
Discussion about this post