Reportajen: Jacinto Amaral Soares
Grupu produtiva Haburas Foho Ailiku ne’ebé harii iha tinan 2006 ho inisiativa atu ajuda ema vulneravel sira, hanesan inan faluk, no família kbiit-laek sira, hodi halo uma ba sira, aleinde ne’e iha tinan 2019 grupu ne’e komesa dezenvolve nia an hodi halo toos no hakiak karau. Grupu ne’e rasik kompostu ho nia membrus na’in 37.
Koordenadór grupu Haburas Foho Ailiku, Juvinal da Costa informa ba jornalista Rádiu Rakambia katak, Susesu Ho Grupu Kiik, Iha Mehi Hakarak Grupu Nebe Nia Harii Sai Kompañia Iha Futuru.
Katak Juvinal, “Iha inisiativa harii grupu ne’e atu kria rasik kampu servisu bá an rasik, duke depende de’it ba estadu. Rai ne’ebé sira moris ba serve duni atu halo toos no hakiak animál atu nune’e bele hetan rendimentu hodi sustenta nesesidade loroloron.
Ami ajuda ona, inan feton sira faluk ne’ebé mak uma aat. Durante ne’e, ami halo ona uma kuaze haat, Depois ida ne’e, ami mós to iha Kasa ne’ebá ajuda tan aman ne’ebé mak laiha. Família sira la tau matan uma aat tebes, ami konsege halo ona uma to remata, depoizde ida ne’e ami tur hamutuk fali ho maun Vitor Marçal, nia iha sujestaun, nu’usá mak imi la koko buka meius oinsá mak imi bele hetan osan, entaun iha momentu ne’ebá ha’u ko’alia fali ho grupu, ami kontinua halo tos, iha tos nia laran, ami hakiak de’it karau tanba maioria moris ho karau.”
Grupu Haburas foho Ailiku hetan difikuldade ideas oinsa hetan susesu sai povu agrikultures hakiak karau no halo toos.
“Iha 2019 konsege halo toos. Ami nia hakarak toos laran ne’e husik de’it karau maibé, ami laiha tékniku ida para organiza ami. Entaun iha momentu ne’ebá kapitaun Vitor Marçal, nia halo nia estudu militár iha Amérika, nia hare ema hakiak karau ne’e halo nu’usá, nia mai fó hanoin fali ami dehan, ida imi-nia hanoin ne’e susar tebes atu imi hetan osan, mais ho modelu ida hanesan ne’e, imi bele hetan osan, modelu ida habokur de’it, kuandu imi hakiak de’it inan ne’e atu hetan osan ne’e susar tebes, bainhira mak nia hahoris, bainhira mak nia boot bainhira mak imi fa’an, entaun imi fó han de’it.
iha momentu ne’ebá grasa adeus ami mós hetan NGO ida mai hosi Australia bolu naran Aser, rede karau ba moris di’ak, mais nia mai iha suku Leolilama de’it, ami iha suku Foho Ailiku la hetan programa nee, entaun iha suku Leolima ema iha ne’ebá laiha interese entaun Nai Xefe-Suku Foho Ailiku konsege ko’alia ho tékniku husi Aser, entaun nia konvida ha’u loron ida, ha’u ba hasoru nia iha ne’ebá, no iha momentu ne’ebá, nia fó kedan bibit ai-han karau nian lamtoro hodi kuda fo han karau, No konsege hau lori mai, ami kuda iha tos hektares 12 ,” Dehan Juvinal.
Juvinal akresenta katak, sira susesu ona ho fundu kapitál maibé seidauk susesu ba kada membrus sira tanba ne’e nia promete katak ba futuru karik grupu ne’ebé nia lidera sai kompañia membrus sira sei hetan saláriu.
“Ami susesu ona ho modal maibé seidauk fó susesu ba kada pesoa, maibé modal ami iha tiha ona, tinan ida ami hetan rihun sanulu resin ida ($11.000), membrus sira la hetan saláriu maibé iha ona planu karik aban bainrua sai ona kompañia ne’ebé boot ita hotu tenke iha saláriu,” nia dehan.
Nune’e hanesan joven kreativu ida no iha mehi ne’ebé boot atu fó motiva nia maluk joven, no kualkér ema ne’ebé de’it la hare ba idade, juvinal hateten katak nia sente orgullu tanba grupu ne’e sai susesu no iha parte seluk nia bele organiza grupu ne’ebé maioria membrus sira idade liu nia maibé bele fó fiar ba nia.
“Ha’u sente orgullu, tanba kolega barak mós kontente, kuaze katuas sira mós kontente, autoridade lokál sira mós kontente, no até agora hosi ministériu agrikultura sira mós mai no ko’alia no louva, tanba grupu ne’e la fasil atu harii, tanba ne’e ha’u mós kontente hanesan joven ida, ha’u bele motiva ha’u-nia maluk sira oinsá bele buka osan.
Iha grupu laran ne’e maioria ema katuas de’it, só ha’u de’it mak joven, dala barak ema sempre duvidas no hamosu pergunta tamba katuas sira barak mak bele rona hau no sira gosta servisu ho hau.
ne’e mak ha’u dehan ba sira hanesan ne’e, ita kuadu halibur ema halo problema, ema la tuir ita maibé, ita ko’alia konaba vida moris ema hotu konserteza sempre tuir ita,” haktuir Juvinal.
Aleinde, iha oportunidade ne’e Juvinal esplika liu tan. “Grupu hakiak karau ne’e inisia halo kréditu ba iha banku BNCTL ho montante dolar rihun sanulu resin walu ($18.000), no karau ne’ebé sira hakiak iha momentu neba hamutuk haat nulu resin rua (42) no iha fulan neen nia laran deit sira konsege selu fali kreditu hosi BNCTL, no hetan mos ajudu hosi Ministru Koordenadór Asuntu Ekonómiku (MAKE) ho montante dolar rihun neen ($6000).”
Entrevista ho grupu haburas foho Ailiku ne’e bele realiza, tanba Radiu Rakambia hetan kooperasaun liuhosi programa média tour ne’ebé realiza hosi Oxfam iha Timor- Leste, hetan apoiu fundus hosi governu Australia.
Discussion about this post