Reportajen: Jacinto Soares
Grupu Ahi-mate harii ho inisiativa rasik, iha 2019 kompostu husi feto 5, mane 10 hahu husi rendimentu kiik neebe hetan apoiu husi sentru juventude Munisípiu Ainaro, ho montante dolar atus lima ($500).
Planu grupu Ahi-mate, iha futuru sei fó kréditu ba membru Sira hodi hasa’e produsaun, hadi’a rendimentu família no dezenvolve grupu ho diak liu tan.
Koordenadór grupu hortikultura Ahi-mate, Domingos da Costa Neves informa ba journalista Radio Rakambia katak, “Grupu ne’e ejiste tamba iha inisiativa rasik, iha 2019 hahu fó servisu ba ema na’in 15, no iha futuru grupu ne’e sei fó kréditu ba nia membru sira.
Objetivu husi grupu nee, atu hasa’e produsaun agrikultura liuliu área hortikultura nian, produtu ne’ebé sira nia grupu ne’e iha sei fa’an ba iha merkadu atu hasa’e rendimentu, no rendimentu ne’ebé iha sei fó kréditu ba membrus sira iha grupu laran hodi nune’e dezenvolve grupu ne’e di’ak liu tan iha futuru.”
“Ami hahú servisu kuda de’it brinjela, tomate ho ai-manas, husi ne’e mak ami forma tiha, grupu ne’e, depois ami halo proposta oan ida, hodi ba hatama iha sentru juventude Munisípiu Ainaro depois iha fulan Novembru Sira apoiu orsamentu uitoan dolar atus lima ($500), osan ne’e hodi hola mangera, katana, hodi halo servisu grupu ne’e ba oin. Dadaun ne’e ami hetan rihun rua, atus neen (2.600) osan ne’e, iha planu sei halo fali kreditu hodi bele hasa’e tan, no grupu ne’e bele sai boot liu tan.” Hateten Domingos.
Nune’e Domingos akresenta tan katak modo hirak ne’ebé grupu ne’e kuda fa’an ba iha merkadu tradisionál sira de’it, seidauk lori ba iha supermerkadu sira, no nia mós hateten katak komunidade sira ne’ebé halo negósiu, fila liman ba sosa to’o iha sira nia fatin.
“Ai-manas sira ne’e, ami fa’an iha merkadu de’it. No faan ba merkadu ne’ebé mak bele simu ai-manas, ami sukat de’it iha susubeen fatin, tolu dolar ida, brinjela ami tu iha kesak de’it, kada kesak ida iha hitu. No kesak tolu mak dollar ida, tomate ami sukat de’it iha balde kunci mas ida dolar sanolu, ida ne’ebe ami lori ba iha supermerkadu ne’e pateka de’it,” katak Domingos
koordenadór ne’e hatutan tan katak, problema ne’ebé sira hasoru mak laiha bee atu rega modo sira ne’e, nune’e nia husu ba parte kompetente atu bele rezolve lalais sira nia difikuldade sira ne’e.
“Ami agora ne’e hasoru problema mak hanesan be tanba bailoron ne’e ami arraska, be mak ami ke de’it be matan oan ida depois bailoron be ne’e maran fali, be kuandu maran ami lalin de’it ona kuaze 1/2 kilo hanesan ne’e, tanba ne’e ami presiza be ne’e iha ne’e tenke fura (bor) para ami grupu ne’e bele asesu ho be ne’e.” Domingos informa.
Iha fatin hanesan membru grupu, Olavia Adão hateten katak, nia sente kontente inklina an iha grupu Aimate tanba kada loron sira sempre hetan rendimentu di’ak no bele sustenta sira nia moris inklui selu oan sira ba eskola.
“Kontente tanba servisu hamutuk iha grupu laran, halo toos hodi fa’an modo sira ne’e hodi hatama oan sira ba eskola, loron ida dala ruma ami hetan 20 dolar ne’e ba ema ida de’it karik ba grupu loron ida ami hetan to’o 100 dolar. Dehan Olavia.
Entrevista ho grupu Aimate ne’e realiza tanba Radio Rakambia hetan koperasaun liu programa Média Tour ne’ebé realiza hosi Oxfam iha Timor-Leste, hetan apoiu finanseiru hosi Governu Australia.
Discussion about this post